Kézilabda kupa

Tóvizi Petra, aki 2018-ban Debrecenben nyert junior világbajnokságot a Golovin Vlagyimir által irányított magyar válogatottal, hamar eldöntötte, hogy kézilabdázó lesz. Ám, mint az alábbiakból kiderül, a DVSC SCHAEFFLER játékosa nem szülői nyomásra választotta édesapja sportágát. Sőt…

„Biztos, hogy apukámnak is része volt abban, hogy kézilabdázó lettem, de nem tereltek ebbe az irányba – emlékezett Petra a kezdetekre. – Akadt olyan időszak is az életemben, amikor azt szerették volna, ha kipróbálok egy másik sportágat, mert kiskoromban nem voltam túl ügyes a kézilabdapályán.”

Mindezt az elfogultsággal nem vádolható apuka is alátámasztja.
„Petra borzasztó ügyetlen volt, de nagyon szerette a közösséget, jól érezte magát a csapat- ban – idézi fel a múltat Tóvizi Krisztián. – Mondogattuk neki, hogy próbálja meg a röplabdát, az is szép sportág, nem hallgatott ránk. A lényeg egyébként az volt, hogy sportoljon. Először úszott, utána jött a kézilabda. Fontosnak éreztük, hogy egy csapathoz tartozzon, hiszen ez sok mindenre megtanít. Alkalmazkodni kell, felelősséget vállalni. Nagyon sokáig nem találták a helyét, talán azért, mert a dobómozdulata nem volt jó és ez átlövőként elég nagy hátrány.”

Aztán egy csapásra megváltozott minden. A saját maga és édesapja által is „nem túl ügyes- ként” aposztrofált játékos új posztra került…
„Márián Blanka találta ki, hogy beállós legyek – vette vissza a szót Petra. – Valószínűleg annyi galibát okoztam kint, hogy úgy gondolta a falban talán hasznosabb lehetek. Korábban, a gye- rekbajnokságban annak örültem, hogy a három periódusra osztott meccseken mindenkinek játszani kellett legalább egy harmadot, így legalább pályára kerültem. Beállósként aztán meg- változott minden…”

A történet régi, de az apuka is ugyanúgy emlékszik…
„Említettem, hogy nem találták Petra helyét, aztán Blanka kipróbálta beállósként – így Tóvizi Krisztián. – Valószínűleg úgy gondolta, hogy itt nem tesz annyi kárt. Aztán hamarosan kiderült, hogy ezen a poszton a fizikai erejét sokkal jobban tudja hasznosítani, s itt nincs akkora jelentősége a megfelelően kivitelezett dobásnak. Amikor felkerült az ifibe, már a védekezésből és támadásból is kezdte sokkal jobban kivenni a részét. A fordulópontot valószínűleg egy kiélezett végjátékot hozó ifjúsági meccs jelentette. Döntetlennél, az utolsó percben időt kért Győrvári Viktor és azt mondta, a végjátékot bízzuk rá az irányítóra és a beállósra. Összejött, ő pedig nagyon büszke volt erre. De összességében elmondhatom, hogy amit Petra elért, azt a kitartásának, a szorgalmának és az akaraterejének köszönheti. Olyan lányok morzsolódtak le, akiket tizenegy-tizenkét éves korban sokkal tehetségesebbnek tartottak nála.”

Mennyit segítenek egy kézilabdázó édesapa tanácsai és számít-e, hogy a szülők ott vannak a meccsen? Erről is kérdeztük Petrát.
„Nekem nagyon sokat segítettek apa tanácsai – mondta gondolkodás nélkül a Loki válogatott beállósa. – A mai napig minden meccs után elmondja a véleményét, mit látott, mit csináltam jól vagy rosszul, és ami a legfontosabb, nem elfogult. Mindig tudtam, hogy segíteni akar a tanácsaival akkor is, ha rosszul játszottam. Mindig fontos lesz számomra a véleménye! Az elején, amikor nem voltam ügyes, akkor nem szerettem, ha ott vannak a meccsemen, de most már az zavar, ha hiányoznak a lelátóról”

Érheti-e egy szülőt nagyobb élmény annál, amikor a lánya a teltházas Főnix Csarnokban lesz junior világbajnok?
„Fantasztikus volt átélni azt a vébét, a döntő után pedig nagyon sokan gratuláltak, régi szol- noki csapattársaim hívtak a meghatottságtól sírva – folytatta Tóvizi Krisztián. – Nagyon régóta benne vagyok a sportban, tudom, hogy érhetik az embert csalódások is. Petra akkor is a mi lányunk, ha győz és akkor is, ha veszít. A csalódásokat tudni kell kezelni, túl kell lenni rajtuk. Azt mindig megköveteltük, hogy amit csinál, azt száz százalékosan csinálja. Ha edzés van, akkor edzés van, nincs kibúvó. A mai napig azt sulykolom, hogy gyengén játszani lehet, szívtelenül soha. Ha meccs után belenéz a tükörbe és nem akarja szemen köpni magát, akkor megtett mindent!”

De vajon Petra emlékszik-e apukája valamelyik mérkőzésére?
„Még nagyon kicsi voltam, többnyire rohangáltam a csarnokban. Egy dolog maradt meg ben- nem nagyon élesen: egyszer aput egy meccsen orrba vágták, mi pedig az öcsémmel, Tamás- sal kiabáltuk, hogy ne bántsd az apukánkat!”

Tudta-e, hogy…
…Tóvizi Petra öccse, Tamás is tehetséges, korosztályos válogatott kézilabdázó, jelenleg a Balatonfüred játékosa…
… a 2018-ban vb-aranyérmes magyar női junior válogatott szövetségi edzője, Golovin Vlagyimir Szolnokon Tóvizi Krisztián csapattársa volt…
… akad egy edző, aki apát és lányát is irányította: Köstner Vilmos.

Forrás: DVSC SCHAEFFLER honlap / B. A.