– Aki ismer, az tudja, hogy fanatikus vagy a munkád iránt. Hogy viselted ennek függvényében a több hetes karantént?
– Őszintén szólva, az első két hét nagyon jó volt, egyfajta felüdülés, hiszen az elmúlt években nem sok szabadidőm volt. Két hét után viszont már kicsit megsínylettem és elég nehezen viseltem a kialakult helyzetet, mert hiányoztak azért a napi dolgaim vagy akár az öltözői hangulat.

– Mivel töltötted az idődet?
– A szobabiciklizésbe “menekültem”, azon kívül pedig a gyerekekkel töltöttem a napoknak a nagy részét. A nagyobb gyermekemnek napközben online oktatás volt, így vele az iskolának köszönhetően ebből a szempontból kevesebbet kellett foglalkozni, szóval inkább a kislányom- mal töltöttem a megszokottnál több időt.

– Felteszem, most már hangolódsz az új szezonra is… 
– Igen, most már azért be-be járok a sportcsarnokban, pakolászok és készülök a következő szezonra, hiszen többek között bővíteni is fogjuk a rehabilitációra, fizioterápiára kijelölt helye- ket. Dolgozunk azon, hogy a következő szezon zökkenőmentesen induljon.

– Hogyan vélekedsz az elmúlt szezonról? Mennyire volt számodra „mozgalmas”? 
– Mozgalmasnak szerencsére azért nem nevezném, hiszen mindegyik sérülésünk egy szerencsétlen ütközés utáni sérülés volt, sajnos mindegyik töréssel. Ezek egyike sem volt izomsérülés, éppen ezért úgy gondolom, hogy kifejezetten jól dolgozott a csapat, beleértve a szakmai stábot, valamint az Ónodi Andival és Házi Bencével alkotta rehabilitációs csapa- tunkat. Ha az izomsérülések szempontjából ilyen évünk lesz a következő is, akkor én azt most aláírnám.

– Mennyire viseled nehezen ezeket a sérüléseket?
– Talán kezdek én is „beleedződni”, mert az elején nagyon nehezen éltem meg egy-egy komolyabb sérülést. Most már azért könnyebben viselem, de például ezeknél a töréseknél mindig rossz érzés, hogy egyszerűen nem tudunk mit tenni. Egy izomsérülésnél elgondolkodik az ember, hogy lehet, hogy valamire jobban oda kellett volna figyelni, de az olyan sérülé- seknél, mint tavalyi, mindenki tehetetlen, ami azért bosszantó is tud lenni.

– Nem lesz könnyű dolgotok a következő szezonban, hiszen nagyon hosszú pihenő után kell a csapatnak formába lendülnie. Mit gondolsz erről?
– A sok kihagyás miatt tartok a következő szezontól, éppen ezért Házi Bencével sokszor össze kell majd dugni a fejünket, hiszen nagyon okosan kell majd terhelnünk a srácokat. Teljesen más terhelést fognak kapni, mint amit otthon végeztek a karantén alatt, vagy amit még a szezon kezdéséig végeznek. Rengeteget kell majd foglalkoznunk a prevencióval, a sérülések megelőzésével és nagy hangsúlyt kell fektetnünk az edzések utáni pihenőidőkre, az edzések utáni jeges fürdőkre, amiket szigorúan be kell tartania mindenkinek, hiszen ezek az ő érde- keik is.

– Egy ideje már a magyar válogatottnál is dolgozol. Mennyire tudod összeegyez- tetni a csurgói munkáddal?
– Azt gondolom, hogy elég jól összeegyeztethető, egyedül a január a nehezebb, hiszen az adott világversenyen való szereplés függvényében több hetet is távol vagyok olyankor, de büszke vagyok rá, hogy ott lehetek és a klubomat képviselhetem.

Forrás: Csurgó KK honlap