Kézilabda kupa

– Az Európai Kézilabda Szövetségben elnyert, illetve betöltött pozíciók egyéni szempontból is fontosak, ugyanakkor mutatják a magyar kézilabdázás helyét Európában és a világban. Jelenleg milyen pozícióban van nemzetközi szem- pontból Magyarország és az EHF?
– Az elsődleges mérőszám egy adott ország kézilabdasportjának megítélése szempontjából természetesen mindig a nemzeti válogatottak pillanatnyi ered- ményessége, azonban ez – kevés kivételtől eltekintve – még a legeredménye- sebb nemzetek esetében is hullámzó. Mi jelenleg egy olimpiai kvalifikációval rendelkező női csapattal és egy világbajnokságon 5. férfi válogatottal rendel- kezünk, de szurkolóként is megéljük, hogy van lent és fent. Ám gondoljunk csak Németországra, amely a férfi világbajnokságon januárban a 12. helyen zárt, női együttese pedig olimpiai selejtezőt sem játszhatott, mégsem hiszi senki azt, hogy Németország ne lenne kézilabda-nagyhatalom. A válogatottak eredményes- ségért nyilvánvalóan mindent megtesznek a játékosok, az edzők, a tágabb értelmében vett szakma és maga a szövetség, az ország kézilabdasportjának nemzetközi megítélésében azonban több egyéb tényező is szerepet játszik.

– Melyek ezek?
– Az európai szövetség, az EHF, a nemzetközi, az IHF, valamint az egyes vezető országok tagszövetségei folyamatosan tájékozódnak egymásról, ők is ismerik a mi munkáinkat, mi is az övékét. Ebbe bele tartoznak a válogatott programok mellett a különböző stratégiai tervek, koncepciók, az utánpótlásképzés, a sport-ág népszerűsítése, a versenyrendezési aktivitás és minőség, no és a nemzetközi sportdiplomáciai jelenlét is.

– Mindezeket együttvéve milyen jelenleg a magyar kézilabdázás megítélése?
– Bátran mondhatom, hogy igen magasan jegyeznek minket, a legszűkebb elit- ben. Kevés az olyan ország, amely egyaránt rendkívül magas minőséget kép- visel a női és férfi válogatottja, a klubcsapatai, teremkézilabdában és strand- kézilabdában nagyon népszerű a sportág az adott országban, ráadásul folya- matosan és magas színvonalon rendez nagy nemzetközi eseményeket. Mi közé- jük tartozunk, és a pályán kívüli eredmények kapcsán nem a saját vélemé- nyemet mondom, hanem az EHF-től és az IHF-től érkező visszajelzéseket, leg- utóbb éppen az olimpiai selejtező megrendezéséért gratulált a nemzetközi szövetség, de az EHF-nél is elismeréssel szóltak a győri tornáról. Mindez nagyon fontos a válogatottjainknak, klubcsapatainknak, hiszen hazai pályán még több segítséget tudunk nyújtani számukra, még így is, hogy a szurkolók sajnos nem lehettek jelen például Győrött a koronavírus-járvány miatt. Ennek ellenére a sportág talpon van, és a benne lévők is folyamatosan játszani akarnak, hiszen csak így maradhat megfelelő helyen a kézilabda a többi sportág versenyében. Büszke vagyok rá, hogy elmondhatjuk: 2013 óta folyamatosan, minden évben otthont adtunk legalább egy nagy nemzetközi rendezvénynek, a korosztályos- és felnőtt Európa- és világbajnokságok mellett 2014 óta Budapest a női Bajnokok Ligája Final Four helyszíne, és ez biztosan így lesz még pár esztendeig. 2022-ben férfi Európa-bajnokságot, 2024-ben pedig női Európa-bajnokságot rendezünk, előbbit Szlovákiával, utóbbit Ausztriával és Svájccal közösen, de mindkét torna döntője Budapesten lesz. A 2027-es magyarországi női felnőtt világbajnokság talán kicsit még messze van, de annak is elnyertük a rendezési jogát.

– Sokszor elhangzik a szó: sportdiplomácia. Pontosan mit jelent ez a tevékeny- ség?
– Sokan úgy vélik, a „sportdiplomácia” azt jelenti, hogy egy adott mérkőzésen egy európai kupacsapat vagy válogatott milyen játékvezetést kap. Úgy gon- dolom, ez már inkább következmény, amelyet befolyásol a szövetség, illetve a csapatok megítélése, és természetszerűleg rajtunk kívülálló okok is, mint például a játékvezetők pillanatnyi formája. Habár a megítélésünk érdekében sokat lehet a háttérben tenni – és kollégáimmal együtt teszünk is. Soós Balázs, a Magyar Kézilabda Szövetség nemzetközi igazgatója a nemzetközi szövetségben van je-  len, szerencsére most már minden felnőtt világversenyen, és reméljük, így lesz az olimpián is. Ám a sportdiplomácia mindennél jóval tágabb tevékenység. Fontos a tájékozottság, és fontos kapcsolatokkal rendelkezni a szövetségekben, értve ez alatt az IHF-et, és az EHF-et, valamint az egyes országok szövetségeit, ezzel például hatékonyan tudjuk segíteni az európai kupacsapatainkat is. Kiemelt feladat, hogy menedzseljük a nemzetközi tisztségviselőinket, jó kapcsolatot ápol- junk a partnerekkel, vagy segítséget nyújtsuk a csapatainknak nehézségeket okozó nemzetközi kérdésekben. A fentiek mellett ide tartozik, hogy a válogatott- jainkat jól menedzseljük, és az edzők kéréseinek megfelelő ellenfeleket találjunk a felkészülésekhez, továbbá szintén sportdiplomáciai feladat az a folyamat, amivel a nemzetközi események Magyarországra kerülnek. Mindegyikre tudnék számtalan példát mondani, ám ezek sokszor a színfalak mögött zajlanak és a nagyközönség felé leginkább az elnyert pályázatok képében mutatkozik meg a munkánk. Az egyik nagyobb és hosszabb munkafolyamat a játékvezetőkhöz kapcsolódik, hiszen a magyar játékvezetők körében generációváltás zajlott, illetve zajlik le, azon dolgozunk, hogy felnőtt világversenyeken újra legyen ma- gyar páros, hiszen ez a magyar válogatottaknak is sokat segíthet. Ez már janu- árban a férfi világbajnokságon megvalósulhatott volna, sajnos akkor egy pozitív koronavírus teszt akadályozta meg, de bizakodásra ad okot, hogy az olimpiai selejtezőtornákon szerepelt magyar kettős. Több párost menedzselünk, de ez a fajta munka is éveket vesz igénybe, hiszen a nemzetközi minősítés megszerzé- sétől a következő lépés az európai kupamérkőzéseken, majd az utánpótlás-világversenyeken, végül a felnőtt tornákon való részvétel, és mindegyik lépcsőn folyamatosan jól kell teljesíteni. A másik kiemelt feladatunk pedig a közelgő EHF-tisztújítás, ahol nagyon szeretnénk, ha megmaradna a képviseletünk a szervezet Végrehajtó Bizottságában, ám e mellett több más tisztség elnyerésére is pályá- zunk.

Forrás: MKSZ honlap – Fotó: MKSZ/Kovács Anikó # fmc.hu/Uros Hocevar