Kézilabda kupa

– Látni rajtad, hogy ragyogsz a boldogságtól. Hogy érzed magad?
– Nagyon jól érzem magam, jó, hogy újra Győrben lehetek a családommal. Ez a hely a második otthonom, a második családom. Nagyon jó volt látni mindenkit és újra a lányokkal, a csapattal lenni.

– Milyen érzés édesanyának lenni? Milyen baba Nils?
– Nils nagyon édes kisfiú, szeretek az édesanyja lenni. Természetesen alkalmaz- kodnom kell a kevesebb alváshoz, és néha nehéz az anyai élet. De mindennap megéri a fáradtságot, hiszen láthatom a kisfiam angyali mosolyát.

– Mikor kezdtél el edzeni? Ilyenkor ki vigyáz a csöppségre?
– A könnyű edzéseket már két-három héttel Nils érkezése után elkezdtem Norvégiában. Annak ellenére, hogy lassan és odafigyelve kezdtem el sportolni, mind a terhességem alatt, mind pedig utána voltak kisebb fájdalmaim. Így kellett egy kis idő, valamint Niki (Budai Nikolett, a Győri Audi ETO gyógytornásza - szerk.) segítsége itt a klubban, hogy visszataláljak a futáshoz és a kézlabdához. Mindennap edzettem, és már sokkal jobban érzem magam. Míg Norvégiában voltunk, és a férjem dolgozott, addig a nagyszülők vigyáztak Nilsre, amíg edzeni mentem. Itt Győrben pedig a férjem van vele.

– Hogyan érzed, más most az edzés, mint Nils érkezése előtt?
– Természetesen más volt az edzés, hiszen régen volt már, amikor nagy inten- zitással tudtam futni, ugrani, és különféle fordulatokat csinálni. Időbe telik, hogy mindenre fel tudjak készülni. Kis lépésekben kellett haladnom, hogy a testem tudjon alkalmazkodni minden régi-új mozgáshoz a felépülésem során.

– Hogyan látod most magad? Hogy érzed, mikor állsz készen a visszatérésre?
– Olyan régóta várom, hogy visszatérjek, és annyira izgatott vagyok, hogy egyre jobban közeledik ennek az ideje. Ha minden jól megy, napokon belül csatlakoz- ni fogok a csapathoz, majd ezt követően legalább két hét teljes edzés után akár már pályára is léphetek. Tényleg nagyon izgatott vagyok, és várom, hogy újra a pályán lehessek.

Forrás: Győri Audi ETO KC honlap / Pulai Sarolta