A 2004. évi Sporttörvény megalkotásával, majd annak 2019. évi módosításával egy jelentős jogszabályi környezetváltozás indult el a hazai sportszervezetek életében. Olyan jogi fogalmak jöttek létre, mint a sportoló jogállása, a hivatásos és amatőr sportoló, sportvállalkozás, amelyek alapot teremtettek a sport gazda- sági szemléletű átalakításához. A hazai sportági szakszövetségek közül először a labdarúgás vezetői ismerték fel ennek fontosságát. A Magyar Kézilabda Szövet- ség időben jelentősen lemaradva a labdarúgó szövetségtől, évekkel később a 22/2021. (03.30.) számú elnökségi határozatával fogadta el Klublicenc Szabály- zatát, majd azt a 2021-2022. évi bajnokságban az I. osztályú csapatok számára vezette be. Az első év során a szövetség biztosította a sportszervezetek részére a „tesztévet”, mellyel a joghátrányt kívánta elkerülni a bevezetett szabályok rész- leges nem megfelelés alóli mentességgel. A változások kialakításának elsődle- ges szempontjában a szervezeti forma vállalkozási formává alakítása (Zrt., Kft.), valamint az amatőr helyett a hivatásos játékos szerződési kötelezettség állt a középpontban.

A 2022-2023. évi bajnoki évad során az NB I-es csapatok számára már gazda- sági társaságok között folyt a versengés. A nőknél a DKKA NKFT, a DVSC KKFT, Várda KKFT, az FTC KN KFT, a Győri ETO KFT, NEKA KKFT, a Dunakanyar KKFT-Vác, a Békéscsabai ENK KFT, a Handball Future SZKFT-Fehérvár, az MTK KKFT, MKC Mosonmagyaróvári KC KFT, a Budaörsi KSN KFT, az Érdi SKFT, a Siófok KTC KFT; a férfiaknál a Budai Farkasok KN KFT, a NEKA KKFT, a Veszprém KKFT, a Pick KZRT, a Gyöngysport KN KFT, a Veszprém Handball Team Zrt, az FTC KN KFT, a Tatabá- nya KKFT, a Csurgói KKFT, a Komló Sport KFT, a Budakalász KZRT, a CKKSE Hand- ball KFT-Cegléd, a Füred Handball KFT és a Dabas KC KFT nevet viselő csapatok küzdöttek a bajnoki címért. A 2023-2024. évi bajnokság során sem változott a helyzet: csak gazdasági társaságok csapatai kaphattak klublicencet. A szóban forgó esetleges légiós korlátozásoknál a felsorolt gazdasági társaságoknak kellene megtiltani, hogy különböző munkakörökben (elsősorban játékosok) csak meghatározott számú munkavállalót alkalmazzanak. Ennek azonban van egy lényeges akadálya.

Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja, így minden magyar állampolgár uniós polgárnak tekinthető. Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazásához és tar- tózkodásához való jogát, valamint az uniós polgárok egy mások tagállamban történő munkavégzéséhez, és az adott tagállam állampolgárjaival azonos bá- násmódhoz való jogát foglalja magában. Az uniós polgároknak joguk van: más uniós tagállamban állást keresni, ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni, munkavállalás céljából az adott tagállamban tartózkodni, a munka- viszony megszűnése után is ott maradni. Erre az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (2) bekezdése; az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 20., 26. és 45–48. cikke ad jogalapot. Esetünkben a „Az uniós polgároknak joguk van: más uniós tag- államban állást keresni, ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni” kifejezés játszik, melyből következik, hogy egyetlen magyar szervezet (köztük a Magyar Kézilabda Szövetség) sem írhatja elő egyetlen sporttal foglalkozó gaz- dasági társaságnak, hogy az unión belül hány nem magyar munkavállalót fog- lalkoztat. Ez szentírás, ezen csak akkor lehet változtatni, ha Magyarország kilép az Európa Unióból…

        Hofmann Péter 

Mi Hazánk: 
Legyen a magyar csapatok játékosainak legalább a fele magyar

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke és országgyűlési képviselője: „Az Országgyű- lésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. § (4) bekezdése alapján »az 50%-os magyar kvóta bevezetéséről a hazai csapatsportbajnokságokban« címmel a mellékelt határozati javaslatot kívánom benyújtani.

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2023. december 31-ig tegyen intéz- kedéseket annak érdekében, hogy legyen legalább 50%-os magyar kvóta a hazai csapatsportbajnokságokban, ezáltal garantálva a magyar sportolók sze- replését a magyar adófizetői pénzből is megrendezett bajnokságokban, a be- fizetett adókból épített sportlétesítményekben, az utánpótlásnak több lehetősé- get biztosítva, a válogatott csapataink színvonalát is emelve.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.”

Novák Előd azt is tudatta: „nincs szó arról, hogy külföldi ne szerepelhessen, de a pályán tartózkodó magyar állampolgárok minimális számarányát 50 százalék- ban javasolják meghatározni.”

Ez a felvetés még a határozati javaslatban leírtaknál is ostobább! Nem tudom, hogy Novák Előd hány kézilabdamérkőzést látott, de alkalomadtán megkérdez- ném tőle: például hogyan oldaná meg a kvóta számlálást, amikor az edzők 10-20 másodpercenkét egy, kettő, néha három védő- vagy esetleg támadó játé- kost cserélnek?

A javaslat nagy durranásnak indult, ám hamvába holt. Az Országgyűlés Kultu- rális Bizottsága nem vette tárgysorozatba Novák Előd határozati javaslatát. Az ötletet adó párt alelnök mentségére legyen szólva nem jogász, így nem kérhető számon rajta a jogszabályok ismerete. Viszont, mint kommunikátor, lehetett vol- na annyi előrelátása, hogy a határozati javaslat benyújtása előtt kikéri szak- emberek véleményét.

Forrás:
– Kovács István Attila, Magyar Márton, Gösi Zsuzsanna: A hivatásos sportszervezeti Rendszer Kiala- kulása a magyar kézilabdában (Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyarország).
– Aoife Kennedy: A munkavállalók szabad mozgása (Ismertetők az Európai Unióról).
– Ághassi Attila: Legyen a magyar csapatok játékosainak legalább a fele magyar (telex).
– Barnóczki Brigitta: Nem lesz 50 százalékos magyar kvóta a hazai csapatbajnokságokban (telex).