Kézilabda kupa

– Először is, hogyan értékeli a szezon eddig eltelt részét?
– Rosszul kezdtük az idényt a felkészülési mérkőzésekkel, és bár nem volt tétje, zárhattuk volna mégis jobban a nyári szezont. Utána viszont a SEHA Liga négyes döntőjében már jól játszottunk, és újra megnyertük a sorozatot. A Bajnokok Ligá- jában is jól indultunk. Igazából egész ősszel voltak hullámvölgyek, de a legrosz- szabb pontja talán a decemberi Final Four volt. Az egyáltalán nem úgy sikerült, mint szerettük volna. Nyilván más lett volna, ha mi nyerjük a hosszabbítást a Kiel ellen, de az életben és a kézilabdában sincs HA. Sajnos az a része nem úgy si- került, ahogyan azt vártuk, de a többivel elégedettek lehetünk. Az, hogy a sze- zon milyen lesz, azt majd a most következő rész fogja eldönteni.

– Átesett a koronavírus fertőzésen. Hogy érzi, teljesen visszanyerte a vírus előtti formáját?
– Sajnos ősszel én is átestem a víruson. Szerencsére csak nagyon enyhe tüneteim voltak, de mégis néhány hetet ki kellett hagynom. Jó lett volna vírus nélkül ab- szolválni az idényt, de láthatjuk, hogy mindenki átesik ezen a sportolók közül. Lassan visszanyertem a formámat, nekem inkább a világbajnokság volt komoly terhelés. Akik nem vettek részt, azok januárban vissza tudták építeni magukat, akik a válogatottjaikkal szerepeltek, azoknak nem volt ideje pihenni. Ez az, ami- től kijön, kijött egy kis „tavaszi fáradtság”.

– Tavaly decemberben lett hivatalos, hogy újabb két évre aláírt a csapathoz. Mit érzett, amikor megtudta, hogy továbbra is számít játékára a vezetőség?
– Nagyon rövid tárgyalás volt a klubbal, mivel ők is, és én is azt szerettem volna, hogy maradjak. Mindenem a veszprémi klub, nagyon jól érzem itt magam, en- nél jobb helyen nem is lehetnék. A várost is szeretem, a családom is szeret itt élni, a feleségem is veszprémi. Egy percig sem volt kérdés, hogy maradunk, fő- leg úgy, hogy a klub is ezt szerette volna. Bízom benne, hogy nem ez volt az utolsó hosszabbításom Veszprémben.

– Kentin Mahé szerződéshosszabbításával eldőlt, hogy jövőre is hárman osz- toznak az irányító pozíción. Mit gondol erről?
– Amióta én itt vagyok, azóta mindig három irányítóval játszott a Veszprém, azt az idényt leszámítva, amikor Palmarsson elhagyta a klubot, akkor ketten voltunk Győri Mátyással majd Petar Nenadiccsal. Egyébként mellettem mindig ott volt két ember, például Chema, Ruesga, majd a Chema, Palmarsson páros, most pedig a Nenadics, Mahé duóval vagyunk középen. Nagyon jól kijövünk egy- mással, és ezek szerint az edző és a vezetés is meg van elégedve velünk, hiszen tavaly Petarral, majd idén Kentinnel és velem is hosszabbítottak. Próbáljuk ezt meghálálni, és bebizonyítani, hogy jó döntés volt.

– A januári világbajnokságon vezére volt a magyar válogatottnak. Mesélne az egyiptomi helyzetről, hogy összességében milyen volt részt venni egy ilyen rendhagyó szervezésű tornán?
– A januári világesemény nagyon jól sikerült. Azt gondolom, hogy nagyon jó eredményt értünk el, nagyon közel voltunk ahhoz, hogy bejussunk a legjobb négy közé. Minden dicséretet megérdemel Egyiptom a rendezésért, hiszen ez volt az első 32 csapatos világbajnokság. Az elején volt egy-két kisebb probléma, például közös étkezés más csapattal, de mindent azonnal orvosoltak. A legna- gyobb bajunk a volt, hogy kétszer lerobbant a buszunk; ennyi. Ez bármikor előfordulhat. Normális hotelben voltunk, finom ételeket kaptunk, kényelmes volt az ágy, és a távolságokkal sem volt baj. Nem voltak messzebb a helyszínek egy- mástól, mintha egy európai országban rendezték volna a tornát. Sajnos a covid miatt nem lehetett teltház egyik mérkőzésen sem, pedig Egyiptomban nagyon szeretik a kézilabdát. Sajnos ilyen világban élünk most. Reméljük, hogy január- ban a magyar Európa-bajnokságon már lehetnek nézők, és közösen tudunk harcolni az eredményekért.

– Biztosan követi a veszprémi közösségi média felületeket, ahol rengeteg kriti- kát kap a szurkolóktól. Hogyan éli ezt meg, illetve mennyire befolyásolja ez a teljesítményét?
– Van egy mag, aki elég hangos az online média felületeken. Szerintük minden probléma forrása én vagyok. Vannak kimondott csoportok is, akik teljesen ez irányba mennek el. Én azt gondolom, nem véletlenül vagyok itt Veszprémben már lassan hét éve. Ez idő alatt volt vagy öt edzőm, és érdekes, mindegyikőjük szerette volna, hogy maradjak, és örült, hogy itt vagyok. Sajnos a mai világban láthatjuk, hogy nagyon sok ember az interneten éli ki magát, a frusztrációit és a dühét. Szerencsére én azoknak a véleményére adok, akik értenek a kézilabdá- hoz, és látják, hogy a mindennapokban milyen munka folyik a Veszprém Aréná- ban.

– Mit vár a csapattól a szezon most következő, legfontosabb részében?
– Mondtam is Sterbik Árpinak, hogy a játék hagy némi kívánnivalót maga után, de nem leszek boldogtalan, ha így játszunk, és mindent megnyerünk. Fontos a formaidőzítés és hogy jól játsszunk, de a legfontosabb az, hogy megnyerjük a mérkőzéseket. Ha minden mérkőzésen rosszul játszunk, de mégis nyerünk min- den alkalommal, akkor senki nem fog szomorkodni. Itt már a sorozatok vége felé járunk, a Bajnokok Ligájában az egyenes kieséses szakaszban, ahol két találko- zón dől el a továbbjutás sorsa. Itt már tényleg nem számít semmi más, csak az, hogy nyerjünk!

Forrás: Telekom Veszprém honlap – Fotó: Vörös Dávid