Kézilabda kupa

– A klubhoz érkező másik két játékoshoz képest nem kellett országhatárt átlép- ned az új szezonban, de azért megváltozott az életed. Miben más most a helyze- ted?
– Valóban, nekem valamivel könnyebb, hiszen a családom és a barátaim csak pár kilométerre élnek Győrtől, könnyebben tudunk találkozni, mint például Franciaországból vagy Norvégiából érkező csapattársaim. Emellett az is igaz, hogy eddig mindössze egy szezont töltöttem Buda- pesten kívül, így számomra is újdonság ez a helyzet. Új csapat, új hely, új város; nekem is hozzá kell szoknom ehhez a felálláshoz.

– Hogyan érzed magad Győrben?
– Nagyon tetszik a város. Jól érzem magam a budapesti nagyvárosi nyüzsgés után ebben a nyugodtabb környezetben. A párommal próbálgatjuk az éttermeket, voltunk már strandon is, az emberek nagyon kedvesek voltak velünk mindenhol. Eddig csupa pozitív benyomást szereztem.

– Két hét elteltével milyenek az első benyomásaid a klubnál?
– Izgatott voltam nagyon. Ahogy az előbb is említettem, egyszer voltam egy évet más csa- patnál, ezért kicsit izgultam a beilleszkedés miatt. Minden aggodalmam elszállt a fogadtatást követően. A lányok nagyon kedvesek voltak velem. Mindenben segítettek, mindenki mosollyal fogadott. Az edzőtáborban mindenkivel tudtam beszélgetni és tényleg mindenki nagyon ara- nyos volt.

– A csapatban van olyan játékos, akit már ismersz, mást ne említsek, Faluvégi Dorottyával egy klubban játszottatok, mindketten válogatottak vagytok, sőt a posztotok is azonos. Segítség számodra, hogy nem teljesen idegenek közé érkez- tél?
– Hogyne, persze! Szerencsére az összes magyar játékossal találkoztam már a válogatottban, így ismerem már őket. Csibével (Faluvégi Dorottya – A szerk.) jó a viszonyunk, számíthatok rá a mindennapokban, és sokat segítünk egymásnak az edzések alkalmával is.

– A felkészülést egyből egy egyhetes edzőtáborral kezdtétek. Most azonban már itthon vagytok. Ha nem edzésen vagy, hogyan telik egy napod, mi az, ami kikap- csolódást jelent számodra?
– Van egy kiskutyám Csokoládé, aki egy törpespicc kutyus, hat éve vettem, amikor egy évet Siófokon játszottam. Azóta velem van, és hű társammá vált. Nagyokat sétálunk, és teljesen beépült a mindennapjaimba, hogy vele foglalkozzam, gondoskodjam róla. Ezen kívül még most, a felkészülési időszakban, amíg nincs minden hétvégén mérkőzésünk, igyekszem minél többet a családommal lenni, egy-egy szabad hétvégén ellátogatok szeretteimhez. Kincső, a kishúgom, őt is igyekszem minél gyakrabban meglátogatni Gyálon. Egyébként meg az első néhány hónapban az lesz a programom, hogy minél inkább felfedezzem Győrt!

Forrás: Győri Audi ETO KC honlap / Fata Edina