Kézilabda kupa

– A nyáron lejár a kétéves szerződésem, így nagyon örültem a Mosonmagyar- óvári Kézilabda Club megkeresésének – nyilatkozta a klub honlapjának Schatzl Natalie. –  Több élvonalbeli csapatban szerepeltem már, és úgy gondolom, a klubváltások minden esetben a fejlődésemet segítették. Ilyen céllal igazoltam most Mosonmagyaróvárra is, ahol pontosan tudom, hogy kiváló szakmai munka folyik. Egy fiatal, tehetséges csapatban fogok játszani, amelyből sok játékost ismerek, hiszen Albek Anna a NEKA-ban, Tóth Gabriella pedig az Érdben volt csapattársam és a korosztályos válogatottakban is játszottam együtt több MKC kézilabdázóval. Olyan csapatba érkezem, ahol ismét sokat tanulhatok, tapasz- talhatok, viszont ki kell lépnem a komfortzónámból, bizonyítanom kell, amire je- lenleg szükségem is van. 

– A fiatal korod ellenére valóban sok élvonalbeli tapasztalattal rendelkezel, hogyan alakult eddig a pályafutásod?
–  Németországban, Münchenben születtem 2000. március 29-én, de a kézilab- dázással Mohácson ismerkedtem meg, amikor hazaköltöztünk. A középiskolát már a Nemzeti Kézilabda Akadémián kezdtem, ahol nagyon hasznos négy évet töltöttem Bohus Bea és ifjú Kiss Szilárd irányításával. Az élvonalban a 2018-2019. évi bajnokságban, Érden mutatkoztam be, Szabó Edina csapatában két évig kézilabdáztam. Ezt egy dunaújvárosi szezon követte, a jelenlegi csapatomban a Praktiker-Vác együttesében pedig ez a második szezonom. Valamennyi korosz- tályos válogatottban szerepeltem, voltam serdülő, ifjúsági és junior válogatott, így eddig sikeresnek gondolom a karrieremet. A stabilitás, az állandóság azon- ban a pályafutásom jelenlegi szakaszában nem már nem lenne ellenemre.

– Biztosan sok újságíró említi meg, hogy a testvéred, Schatzl Nadine a Győri Audi ETO KC válogatott szélsője…
– Ez nem zavar engem, hiszen mi nagyon jó testvérek vagyunk Nadine-nal, sokat beszélünk a kézilabdáról is, inspiráló az is, hogy egy poszton szerepelünk. Meg- hallgatjuk egymás, a szüleink gondolatait, tanácsait, de a döntéseket minden esetben magunk hozzuk meg. Anya és apa is sportolt, én pedig egyértelműen a hat és fél évvel idősebb Nadine hatására kezdtem el kézilabdázni, s szerettem meg a játékot. Jó lenne egyszer majd egy csapatban játszani, hozzá hasonlóan bemutatkozni a felnőtt válogatottban, a Bajnokok Ligájában kézilabdázni. Re- mélem egyszer majd ennek is eljön az ideje, de nekem most az is nagy élmény, rendkívül érdekes, amikor egymás ellen játszunk.

Szerző: Mkcse – Fotó: MKSZ