Kézilabda kupa

– Mi volt a kedvenc játékod?
– A labda és a kisgolyók, és természetesen az autók. Nagyon sokat játszottam velük, a szo- bám néha úgy nézett ki, mint egy Forma-1-es pálya. Tele volt autókkal. Amikor csak tehet- tem, mentem ki a szabadba, hiszen volt egy remek bandánk.

– Maradtak gyerekkori barátaid?
– Rengeteg! És ami szép az egész történetben, hogy ezek a barátságok mind a mai napig megmaradtak. Minden évben rendszeresen összejövünk, találkozunk, beszélgetünk. Főként a sulis időszakból maradtak meg a cimborák.

– Izland nem éppen a jó és meleg időjárásáról híres. Hidegben is játszottatok a szabadban?
– Nekünk, izlandiaknak nincs olyan szó, hogy hideg. Az országunk sokszínű, csodás termé- szeti adottságokkal. Nagyon sok külföldi turista jön el, és csodálja meg. Mi is sokat kirán- dultunk, és ez a szerelem továbbra is megmaradt. A közelmúltban több napig pecázni voltam a barátaimmal, többek között Aron Pálmarsson is velünk volt, remekül éreztük magunkat. Csak mi voltunk és a természet. Ez minden nyáron egy közös program, amit mindannyian nagyon várunk.  Imádok pecázni, nyugtat, feltölt.

– Milyen tanuló voltál?
– Ezzel sohasem volt gond. Mindig szerettem tanulni, éppen a közelmúltban szereztem meg a diplomámat. Ez számomra nagyon fontos volt. Érdekes, ahogy idősebb lettem, úgy ment egyre könnyebben a tanulás.  

– Jó fiúnak számítottál a suliban?
– Annak! Nem sok rosszaságban vettem részt, ezt a mentalitást pedig otthonról hoztam. Tényleg jó fiú voltam. A viccet viszont mindig imádtam, most is hozzátartozik az életemhez, minden tréfában benne vagyok. Szeretek az öltözőben is mókázni, szerencsére mindig akad olyan társ, aki veszi a lapot, így nagyon sokat ugratjuk egymást.

–  Mikor dőlt el, hogy kézilabdás leszel?
– Az első edzés után! Nagyon megtetszett a játék, így nem gondolkodtam más sportágon.

– Kisfiad, Dagur már biztos kézzel értékesíti a büntetőt?
– Sokszor meséltem már róla, hogy a labda a mindene. Nálunk minden nap meccsnap van, állandóan gurul vagy pattog a labda.

Forrás: MOL-Pick Szeged honlap / Süli Róbert