Kézilabda kupa

Háfra Noémi

Van egy rossz hírem a szerzőnek! A Ferencváros üdvöskéje beszél magyarul, te- hát kommunikációra képes.

A magyar válogatott balátlövője nem Maglódon érettségizett – ugyais a telepü- lésen nincs testnevelés szakos gimnázium –, hanem a Telepy Károly Testnevelés Szakosított Általános és Gimnázium nevet viselő tanintézményben (Wikipédia).

Kim Rasmussen angol nyelvű időkérésénél valóban Siti Beáta másodedző fordí- tott neki, de halkan megsúgom, hogy nem csak neki. A 45-ös számot viselő játé- kos a középiskolában tanult angolul, a légiós játékostársaival megérteti magát, tehát idegen nyelven is kommunikációra képes. S ha valaki nem tanult vagy nem tud magas szinten angolul, az már nem képes kommunikációra?

Egy hete bombaként robbant a hír: a játékos (és Schatzl Nadine) a következő idényben a győri riválisnál folytatja a pályafutását. A téma boncolgatásánál bloggerünk az érzelmi szempontot és az anyagiasságot egy kalap alá veszi. Összekeveri az érzelmi szempontot a szakmai szemponttal. Mert ha az érzel- meire hallgat, akkor marad a Ferencvárosnál, ha viszont a szakmai szempon- tokat veszi figyelembe, akkor egy jobb csapatban folytatja pályafutását. Szer- zőnk megemlíti még az anyagiasságot, s belekeveri a CSM Bucuresti és a román válogatott balátlövőjét, Cristina Neagut. Aztán a magyar játékos várható jöve- delmét piszkálja, „aligha tévedek nagyot” címszóval. Tudomásom szerint a győri játékosok jövedelmét nem hozták nyilvánosságra, így a „tudomásom szerint” nem játszik. A zuhanyhíradóból vett információk a pletykalapok oldalaira valók, ilyent egy magára valamit adó újságíró nem ír le. Magánügy!

Végül, de nem utolsó sorban: a célkeresztbe vett játékos felnőtt, kommunikáci- óra, adott esetben tárgyalásra képes ember, akinek joga van döntéseket hozni, adott esetben más csapatba igazolni, még akkor is, ha a sporttal kapcsolatos ügyes-bajos dolgait menedzser intézi. Lejár a szerződése, máshová igazol, ennyi. Magánügy!

Danyi Gábor

A győriek vezetőedzője eddig szörnyű angol kiejtéssel is remekül eligazította ötszörös Bajnokok Ligája-győztes csapatát. Mi ezzel a probléma? A nevezett szakember folyamatosan tanulja és gyakorolja az angol nyelvet, először a ko- rábbi vezetőedző, Ambros Martin mellett kénytelen volt főnökét angolul megér- teni, majd annak távozása után a játékosoknak kellet angolul elmagyarázni a taktikát. Hogy ezt nem az Oxfordban, anglisztika szakon szerzett kiejtéssel teszi, hát Istenem… Az eredmények szempontjából mindez lényegtelen, az eredmé- nyek a lényegesek, s a kipécézett szakember szállítja is őket; ezerrel.

Összegzés

Kritizálni természetesen lehet, még Háfra Noémit és Danyi Gábort is, mivel vala- milyen szinten közszereplők. A játékosnál meg lehet említeni, hogy belerondított a figurába, nem a megbeszélt sarokba lőtte a hétméterest, nem zárkózott vissza villámgyorsan, stb. Az edzőnek is fel lehet róni, hogy rosszul cserélt, rossz taktikát dolgozott ki, nem a megfelelő játékost jelölte ki a büntető dobás elvégzésére, stb. De – ehhez némi szakértelem is szükségeltetik! Ami nem valószínű, hogy a kollégánál megvan. Így kritikaként maradt a kommunikációra való képtelenség és a szörnyű angol kiejtés, és a partvonalról való bekiabálás. Ezzel olyan kiváló sportembereket sértett meg, akik életkoruktól függően nemzetközi szinten már letettek valamit az asztalra: Háfra Noémi a pályán, Danyi Gábor a kispadon. És ez ér annyit (ha nem többet), mint Zöldi László által megírt 10 könyv, s a mun- kásságáért adott három díj. Természetesen a könyveket meg kellett írni, a díjakat ki kellet érdemelni, mindez megér egy kalapemelést. Mint ahogy a ki- pellengérezett sportembereknek is jár a kalaplengetés…

Tanulság?

Suszter (média munkás) maradjon a kaptafánál (médiánál, politikánál). Bár, ahogy olvasom írásait, nem ez volt az első eset, hogy blogjában alaptalanul be- támadott egyéneket, szervezeteket, politikusokat, pártokat. Tette ezt a fentiek- hez hasonló színvonalon. Nem olvastam a szerző egyetlen művét sem, mindez az én műveletlenségemre vall, de remélem, hogy a Wikipédián felsorolt művei jóval magasabb színvonalon íródtak, mint a blogjában odakent, kritikának vélt szösszenete.

Hofmann Péter