Zsinórban negyedszer a Final Fourban

a Telekom Veszprém

„A Montpellier játékát nézve, nem kizárt, hogy az utolsó hét percben »hozott« 2-5-nek szerepe lesz még a visszavágón.” – írtuk az első mérkőzés összefoglalójában, gondolván arra, hogy a három gólos előny kevés lesz a visszavágón. Aggodalmunknak alapot is adott az első félidőben a Veszprém enervált játéka. Nem működött a védekezés (Sabate mester meglepetésnek szánva Blagotinseket állította Nagy mellé hármas védőnek), a támadások lassúak és gyámoltalanok voltak, sem Nagy, sem Ilics, sem Palmarsson nem találta a helyét a nyitott védekezéssel szemben. A hazai játékosok pedig a sok keresztmozgással szét cincálták a védőfalat, s megérdemelten szereztek négy gólos előnyt a félidő végére (15-11), s ezzel a Montpellier csapata volt a továbbjutó. Ekkor nem volt a lelátón és a televíziók előtt ülő magyar ember, aki egy garast is adott volna a Final Fourba való jutásért.

               A második játékrészben Javier Sabate megváltoztatta a csapat felállását: Alilovics állt a kapuba, Nilsson lett a baloldali hármas védő, s Ugalde, illetve Margucs jött be a két szélre. Ez megtette a hatását, a Veszprém hét perc alatt kiegyenlített (37. perc, 17-17). S innen már nem volt megállás: Alilovics, Ugalde és Palmarsson vezérletével fokozatosan felőrölték a hazai csapat erejét, mely az egyenlítést követően a hátralévő időben kapus nélkül, hét a hat ellen próbálta csökkenteni hátrányát.  (53. perc, 23-26). A mérkőzés hajrájában Patrice Canayer megpróbált tizenkilencre alsót húzni, s nyitott, már-már emberfogásos védekezésre állította át csapatát; sikertelenül. Lékai, Palmarsson és Nilsson szinte „lubickolt” a lehetőségekben, s gála kézilabdává változtatták át a mérkőzés hajráját (25-30).

               „Játszik a Veszprém!” – skandálták végig a mérkőzés utolsó pár percét a Montpellierbe látogató magyar szurkolók. S valóban: a Telekom Veszprém csapata a második félidőben játszotta a kézilabdát, jól zárt a védelem (még hét a hat ellen is), ennek fényében volt kapus teljesítmény, elől pedig jól működtek a páros kapcsolatok, s az átlövők (Nagy és Palmarsson) is megtalálták Gerard és Portner gyengéit. A második félidőben egy teljesen más csapat lépett pályára, s harminc perc alatt csak tíz gólt kapni és 19-et lőni, nem akármilyen teljesítmény. Mindezt úgy érték el, hogy Ilics egy másodpercet sem volt a pályán, s Nagy támadásban és védekezésben végig robotolta a 60 percet (az utolsó egy percben nem volt a pályán). S amilyen, buktatókkal teli idényt maga mögött tud a Veszprém csapata, csoda számba ment a Montpellierben nyújtott második félidőben mutatott játék.

               A Telekom Veszprém csapata kettős győzelemmel, 56-48-as gólkülönbséggel, zsinórban negyedszer jutott be a férfi Bajnokok Ligája Final Fourba.

Javier Sabaté: „Gratulálok a csapatomnak a kvalifikációhoz és ehhez a meccshez. A Montpelliernek is jár minden elismerés, nagyszerű csapat, az első félidőben fantasztikusan játszottak, sok problémát okoztak nekünk. A célunk az volt, hogy nyerjünk és nem az, hogy tartsuk az előnyünket. A Montpellier az első félidőben nagyon jól védekezett öt-egyes felállásával. A második félidőben megváltoztatunk pár dolgot, feljavult a támadásunk és a védekezésünk is összeállt. Ennek köszönhetően indításgólokat tudtunk szerezni, a megszerzett előnyt pedig Alilovics fantasztikus 15 perce segített megtartani. Még egyszer gratulálok a csapatomnak, hiszen hatalmas dolog zsinórban negyedszer is bejutni a Final Fourba!”

Mirko Alilovics: „Először is gratulálok a fiúknak, hiszen ahogy Xavi is mondta, nagyon nehéz négyszer is bejutni a Final Fourba. A Montpellier fantasztikus csapat, nagyon nehéz volt ellenük. Így különösen édes a siker, hogy egy ilyen kiváló együttes ellen sikerült a továbbjutás. Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz itt. Tisztában voltunk azzal is, hogy a háromgólos előnyünk nem jelent semmit, főleg egy ilyen gyors csapat ellen. A második félidőben feljavult a játékunk minden téren, sikerült leindítás gólokkal felzárkóznunk, majd a győzelmet is megszereztük.”

Patrice Canayer: „Gratulálok a Veszprémnek a továbbjutáshoz. Nagyszerű dolog volt ellenük a negyeddöntőben játszani .  A szememben ez a klub jelenleg Európa legjobbja. Évek óta nagyon magas szinten teljesítenek. Lehet, hogy nem sikerült nekik eddig megnyerniük a Bajnokok Ligáját, de ismét meg van erre minden esélyük. Gratulálok a játékvezetőknek is, akik nagyon jól dolgoztak, kontrollálták a meccset, habár nagyon nehéz dolguk volt, hiszen ez egy igen fizikális csata volt. Gratulálok a csapatom teljesítményéhez ebben a Bajnokok Ligája szezonban. Az elején voltak nehéz pillanataink, alsóházi csoportból indultunk, de elértük azt, hogy a végén a Final Fourért játszhattunk. Fantasztikus első félidőt produkáltunk, próbáltuk tartani ezt a szintet a második játékrészben is, de egy ilyen erős csapat ellen ez nem sikerült. Remélem, hogy hamarosan elég erőssé válunk ahhoz, hogy még egy körrel továbbjussunk.”

Jure Dolenec: „Nagyon csalódottak vagyunk, hiszen nagyszerű első félidőnk volt. Ugyanakkor, ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor látható, hogy mennyit fejlődtünk és ez mindenképpen pozitív. Gratulálok a Veszprémnek, mindkét meccsen jobbak voltak nálunk. De gratulálok a Montpellier minden tagjának és szurkolójának, fantasztikus hangulat volt itt ma. Jövőre már nem leszek itt, de remélem, hogy a Montpellier ismét eljut idáig, sőt még egy körrel tovább is.”

Forrás (nyilatkozatok): Telekom Veszprém