Na, ezt is megértük! A magyar válogatottat nem az ellenfelek győzik le, hanem megveri saját magát! Mert amit a végjátékban produkáltak a zöld mezesek, arra nincs jobb kifejezés: esztelenetek gyülekezete. Szűk öt perccel a vége előtt (55:06 perc, 27-30) három góllal ment a magyar csapat, na, ezt már behúzzák, gondolták a szurkolók. Nem így a játékosok: emberhátrányban Bodó puffantja el a labdát helyzet nélkül, üres kapus gól a „jutalma” (28:30). Bánhidi ajtó-ablak ziccerébe belekap Pesics, a lerohanást Martinovics kegyetlen módon beveri (29-30), Ilics lövőhelyzet nélkül meg akarja nyerni a mérkőzést, átlövése a sáncban hal el, az ellentámadást Sipos csak két perc büntetés árán tudja meg- akasztani (örülhetett, hogy nem kapott piros lapot), a hétméterest Glavas elegánsan be- pöttyinti Palasics lába között (30-30). Ez már Chemának is sok volt, időt kért (hamarabb kellett volna). Az, hogy mi hangzott el tanácsként, azt a nagy zajban nem lehetett hallani. Annyit lehetett látni, hogy Fazekas többször „nekirongyol” a védőfalnak (időhúzásnak meg- tette), de elfogytak a passzok, Bodó pedig a feladott labdát belevágta a sáncba (59:52 perc, 30-30). Ha egy kicsit gondolkodik (vagy az időkérésnél ezt az utasítást kapja), fölé durrantja a labdát, mire a kapus kihalássza a kapu mögötti hálóból, vége a mérkőzésnek, jöhetett volna a hosszabbítás. Nem így történt: a lecsorgó labdával Sipics megiramodott, és a sírból az elődöntőbe lőtte csapatát (31-30).

Kesereghetünk a végjátékon, de a mérkőzés nem csak ott ment el. S ebben a szövetségi kapitány is ludas. Kitalálta a tutit: emberelőnyben kapus nélkül, két beállóval hét az öt ellen támadnak. Az első félidő hajrájában (23:43 perc, 10-13) a horvát szövetségi kapitány, az izlandi Dagur Sigurdsson szövegért két perces büntetést kapott. Nosza, itt volt a lehetőség növelni az előnyt! Helyette mi történt? A taktika rosszul sült el: az emberelőny alatt sikerült beszedni két üres kapus gólt, s még egyet már Bartuczal a kapuban (25:27 perc, 13-14). A jó pap is holtig tanul, Chema úgy látszik elkerülte a szemináriumot. A második félidőben (37:15 perc, 19-19), Srna némi pofozkodás után megkezdi kétperces pihenőjét a kispadon, a magyar csapat pedig újra előveszi Chema taktikáját, Fazekas, majd Rosta hagyja ki a kihagyhatatlant, Kuzmanovics kapus pedig köszöni szépen, az üres magyar kapuba íveli a labdát (20-19). Emberelőnyben négy üres kapus gólt kapni, nem semmi! Ezek nélkül talán nem lett volna olyan a végjáték, amilyen lett. De olyan lett, s ezért nagy kár. Borítékolható, hogy az elkövetkező tíz évben nem lesz ekkora mázlija a magyar válogatottnak (könnyű csoport, egy komoly csapatot felvonultató viszonylag könnyű középdöntő, hazai pályán sem nagyon acélos ellenfél a negyeddöntőben), hogy beverekedje magát ez elődöntő- be.

A vereséggel Magyarország válogatottja a 8. helyen végzett a 29. Férfi Kézilabda Világbaj- nokságon.